Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Környező települések képes leírás - Hatvan.tlap.hu
részletek »

Környező települések - Hatvan.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: hatvan.tlap.hu » Környező települések
Keresés
Találatok száma - 12 db
Boldog

Boldog

Boldog község Hatvantól délre, 9 km-re található a Zagyva és a Galga folyók között, Heves, Pest és Jász-Nagykun Szolnok megye találkozásánál. Megközelíthető Hatvanból, Turáról és Jászfényszaruból. A település első írásos említése 1395-ben történt. A lakosság palóc erededű, a monda szerint a török elnyomás elől menekült ide, az akkor még lápos területre. Kedvező fekvésének köszönhetően korán megindult az öntözéses földművelés, ami az elsődleges megélhetési forrást jelentette az itt élőknek. A káposztáján és a fehér, illetve a kézi feldolgozású őrőltpaprikája mellett híres nép-művészetéről is. Az 1920-as évek végétől figyelt fel az ország erre a sokáig zárt falura, amely megőrizte csodálatos népviseletét, néphagyományait. Ma a megye leghűségesebb hagyományőrző településeként tartják számon.

Csány

Csány

Csány képviselőtestülete nevében szeretettel köszöntöm Önt abból az alkalomból, hogy időt szentel településünk megismerésére. Morvai István vagyok, Csány harmadszor megválasztott polgármestere. A rendszerváltás után (1990-től) jegyzőként dolgoztam a hivatalnál, majd 1998 őszétől polgármesterré választottak meg. A képviselőtestület száma 10 fő, amelyen belül 3 bizottság végzi segítő, támogató tevékenységét. Településünk Heves megye dél-nyugati irányú, gyöngyösi síkban, Hatvantól dél-keleti irányban 10 km-re fekvő település. Közúton közelíthető meg, a legközelebbi vasútállomás a Budapest-Miskolc vasútvonalon Hort-Csány. Éghajlata mérsékelten meleg-száraz, mikroklímáját a Mátra szélárnyékoló hatása határozza meg. Infrastrukturálisan jól ellátott település, 2300 fővel. Iskolába 180 diák tanul, óvodánk 3 csoportos 75 férőhelyes. Az egészségügyi alapellátás biztosított, de a településen található még fogorvosi rendelő és gyógyszertár is. A település nevezetességének számít a csányi dinnye megtermelése, forgalmazása, amelynek hagyományát a faluház és a dinnyéskunyhó őrzi, mutatja be. A falu lakosságának megélhetését többnyire a mezőgazdaság, ezen belül a kertészkedés biztosítja...

Ecséd

Ecséd

A Mátra lábánál húzódó kisebb települések, valamint két nagyobb város, Hatvan és Gyöngyös, között található, észak-déli fekvésben Ecséd község. A települést körülölelő dűlők, illetve az úgynevezett Öreghegy határolja a települést, amelyet az Ágói-patak szel ketté. Nevét az évenként elhullajtott szarvasok agancsai után kapta, 'a patak régi neve Szárvágy volt.' Az 1920-as években azonban a név rossz csengése miatt megváltoztatták, az új név választásának valószínűsíthető oka, amely szerepel a Péter József úr-féle kéziratban is, hogy Jászágónál találkozik a Tarna folyóval, majd úgy ömlik a Zagyva folyóba. Természeti adottságai révén sok erdő található a külterületeken, amely az 1930-as éveket követően sajnos, megritkult. A külterületek nagysága 7121 hold, többsége mezőgazdasági terület, a délnyugati fekvésű területeken pedig különböző kultúrnövények, valamint gyümölcsök termesztése folyik. Ezek a területek is lakottak voltak a 18. századtól egészen az 1950-es évekig, több földműves család is megtalálható volt itt, olyanok, mint a Fáy család, a Csala család vagy a Szepessy család...

Heréd

Heréd

Sok szeretettel köszöntöm Önt Heréd község lakossága nevében, egyben köszönöm, hogy ellátogatott hozzánk. Igaz, most csak az interneten keresztül, de remélem a virtuális látogatást követi majd egy valódi látogatás is, és felfedezheti ennek a gyönyörű kis falunak a hangulatát és páratlan szépségét, nyugalmát. Ha tovább lapoz, betekintést nyerhet Heréd község történetébe, megismerheti elődeink életét, bőséges információt kap a jelenünkből és bepillanthat a jövőre vonatkozó elképzeléseinkbe is. Településünk igen kedvező földrajzi környezetben helyezkedik el. Heves megye déli csücskében, Hatvan várostól 6 km-re az M 3-as autópályától 3 km-re, ami nagyban megkönnyíti a Budapestre való feljutást. Nem elhanyagolható, hogy a Mátra légvonalban csak alig 20 km-re van tőlünk. Fontos tudni rólunk, településünket ősidők óta igaz magyar emberek lakják, akik kemény munkával mindig biztosították maguk és családjuk boldogulását.Büszkén elmondhatom, hogy településünk infrastruktúrája teljes mértékben kiépült. Minden utcánk pormentes, aszfaltozott, a vezetékes ivóvíz, a gázvezeték, a csatornahálózat, a villany- és telefonhálózat minden utcában kiépítésre került. Még ez évben elkezdődik a kábel-televíziós hálózat megvalósítása is. Úgy gondolom, ezek olyan előnyök, mely ösztönző lehet mindazoknak, akik velünk, itt Heréden akarnak élni, vagy letelepedni...

Hort

Hort

Hort Heves megye egyik legnagyobb községe, lakosságának száma közel 4000 fő. Területe: 43 négyzetkilkométer , ebből belterület 3,3 négyzetkilkométer. A település Heves megye dél-nyugati részén helyezkedik el, sík vidéken, a Mátra vonulatának déli lábánál. A község mind északi, mind déli oldaláról csatlakozik az M3 autópályához, a 3. számú főúton érhetők el a falu szomszédságában található Hatvan és Gyöngyös városok. A település mellett halad el a Miskolc-Budapest vasútvonal. Nyugati irányban, Hortról érhető el Ecséd, Rózsaszentmárton, Szücsi. E tengely mentén több mint 10 000 ember él. Az autópályának köszönhetően Hort földrajzi és közlekedési jelentősége megnőtt. Budapest 60 km távolságra fekszik. Az M3 Autópályán érhetők el Eger Miskolc, és a Keleti piacok (Ukrajna, Belorusszia, Oroszország). Keleti irányban Jászberény Szolnok, Nyugati irányban Salgótarján illetve Szlovákia érhető el.

Hirdetés
Jászfényszaru

Jászfényszaru

Jászfényszaru közel hatezer fős lélekszámú kisváros Jász-Nagykun-Szolnok megyében a Jászság észak-nyugati szélén, Pest és Heves megyékkel határosan. A város határa már az őskortól lakott, hiszen a régészeti kutatásokból tudható, hogy az újkőkor emberét követően a szarmaták, az avarok, és a honfoglaló magyarok is megtelepedtek itt, az Árpád korban pedig több falu is fennállt a település határában. Városunk területén is végigfut, a Csörsz árkával közel egykorú, attól délre elhelyezkedő árok a Kisárok, melynek felépítése a rómaiakhoz és a szarmatákhoz kötődik (felépülte a legújabb kutatások szerint 332-334 között történt), mely a Duna mellől indulva Dunakeszitől délre Mogyoród, Gödöllő, Vácszentlászló mellett Jászfényszarun és Jásziványon keresztül Kiskörénél ér véget a Tisza partján. Városunk nevének eredetére többféle elmélet is létezik. A tudálékos magyarázat szerint Lehel vezér kürtjét a település határában találták meg Mátyás király uralkodásának idejében (1458-1490), s minthogy az fényes szaruból készült a települést Fényszarunak nevezték el. A Jász előtagot pedig az itt élő jász népről kapta. Azonban a tudomány mai állása szerint a Jászberényben őrzött Lehel kürt -azaz a Jászkürt a XII-XIII. században készülhetett, és valószínűleg a jászok egy előkelő vezetőjének tulajdona lehetett...

Lőrinci

Lőrinci

Lőrinci Heves megye nyugati részén, a Zagyva folyó mellett terül el, a Mátra és az Alföld találkozásánál. Hozzátartozik közigazgatásilag Selyp, Mátravidéki Erőmű és Vörösmajor . Az idelátogató sok esetben nem is tudja először, melyik 'városrészben' van. A Lőrinciben feltárt bronzkori és Árpád-kori leletek tanúsága szerint e terület réges-régen lakott hely volt. A település nevét 1267-ben említi egy okleveles forrás templomával együtt, ecclesia de Laurenció alakban. Több birtokosa is volt a falunak a XIV-XV. sz. -ban (pl.: Rozgonyiak), majd később a váradi püspökség tulajdona lesz. Selyp puszta önállóan lakott falu volt, a Rátót majd az Ákos nemzetség vagyonát gyarapította. Lőrinci a XVI. században már jelentős településsé vált 80 háztartásával. 1544-ben elfoglalták a törökök , Selyp ebben az idoszakban elnéptelenedett. A török kiűzése után a Királyi Kamara igazgatása alá került, a hatvani uradalom részeként. A hagyomány és az írásos emlékek szerint II. Rákóczi Ferenc többször is tartózkodott Lőrinciben: 1706-ban Gyöngyösről erre vezette csapatait, 1708-ban pedig katonai szemlét tartott. 1730-tól gróf Grassalkovich Antal lett a földesúr, majd örökösei, egészen 1841-ig maradtak Lőrinci birtokosai . A templom 1695-ben épült, ekkor bronzkori csontokat találtak. 1783-ban a földrengés jelentősen megrongálta...

Nagykökényes

Nagykökényes

A XI. században feltehetően a Szolnok nemzetség birtoka volt. A nemzetség ez ágának a XII. században való elszegényedésével, gyengülésével hozható kapcsolatba, hogy a század közepe táján e terület már a Kökényes-Radnót nemzetség birtokába került. A falu neve és a XII. század utolsó negyedében alapított premontrei prépostság arra enged következtetni, hogy e helyen alakult ki a nemzetség központja. A tatárjárás idején a falu és a prépostság is súlyos károkat szenvedhetett, amelyre a templom középkori maradványai alapján következtethetünk. A nemzetségnek nógrádi ága a XIV. század elején kihalt, s Kökényes és az ahhoz tartozó birtokok 1315-ben a Kacsics-nembeli Simonra szálltak. A birtoklás ekkor női ágon folytatódott. (A birtokok egy része már korábban - Erdélyben is - Aba-nembeliek kezére került.) A prépostság kegyurai ettől kezdődően a Kacsics-nembeli birtokosok. 1332-ben Briccius a kökényesi prépost. A Kökényes nemzetség kihaltával az útvonalak kereszteződésében települt falu s az itt alapított prépostság is hanyatlásnak indult. Megkezdődött az egykor jelentős birtok felbomlása. A birtokhoz tartozó Bér, Palotás s talán Erdőtarcsa és Héhalom is már a XIV. század elején királyi birtok. Kökényes a Kacsicsok Salgai ágának kezéről 1413-ban a Gömör megyei Derencsényiek birtokába került. 1428-ban Kwekenyesmonastora néven említik. 1493-ban a Szobi család is birtokos itt...

Petőfibánya

Petőfibánya

Petőfibánya Heves megye nyugati felében, a Zagyva-folyó völgyében, Hatvantól 16 km-re északra fekvő település. Éghajlata mérsékelten hűvös, mérsékelten száraz. A csapadék évi összege 560-580 mm, az évi középhőmérséklet 9,8-10 ˚C, az évi napsütéses órák száma 1910. Leggyakrabban északi és déli szelek fújnak. Területe a Zagyva aszimmetrikus patakvölgyében fekszik. A vidék legnagyobb tengerszint feletti magassága a 240 m-t nem haladja túl. Gyenge szeizmicitású terület. Természetes vizekben szegény. A talajvíz 4m mélységben található, kemény, kémiai típusa kalcium-magnézium-hidrogénkarbonátos, helyenként nátrium- és szulfáttartalommal. Az artézi kutak száma nagy. Természetes növényzetét puha- és keményfás ligeterdők, és magaskórós társulások alkotják. Jellemző növényei a szőrfű, a tárnicsfélék, a pirosló hunyor és a bogáncs. Erdőterülete 4-5%, talaja réti öntéstalaj és agyagbemosódásos barna erdőtalaj. Megközelíthető közúton: az M3-as autópályán Hatvan után a 21-es úton Lőrincin keresztül Selypnél kelet felé fordulva. A legközelebbi vasútállomás a Hatvan-Salgótarjáni vasútvonalon Lőrinci. A község a Hatvan-Lőrinci statisztikai körzetben helyezkedik el...

Hirdetés
Tura

Tura

Az Alföld és a Mátra találkozásánál a Galga völgyében fekszik, síkvidéki település. A város közúton megközelíthető az M3 jelű autópálya bagi lehajtójától induló főúton, illetve a 32.sz főútról Jászfényszaru irányából (Zsámbok érintésével). Hatvanból egy meglehetősen kátyús úton közvetlenül is eljuthatunk Turára. A városon halad át a Budapest-Hatvan-Miskolc villamosított vasútvonal, így vasúti közlekedéssel is elérhető.

Zagyvaszántó

Zagyvaszántó

A Zagyva völgyében elterülő település határában elszórtan újkori leletekre bukkantak, de csak a bronzkorból bizonyított az emberi telep ittléte. A feldolgozott régészeti leletek közül a pilinyi kultúra darabjai számottevőek. A népvándorlás törzsei, illetve kisebb csoportjai valószínűleg tanyát vertek a környéken, átfogó régészeti munka híján azonban nem állapítható meg kilétük. A község neve először egy 1290-es oklevélben szerepel Zántho névalakban, mint a váci püspökség birtoka. 1575-ben Szántai Osvát, Nógrád megye alispánja volt földesura, aki után leányági rokonsága örökölte. A török idő alatt a falu nagy része elnéptelenedett, az oszmánok kiűzése után népesült be újra. 1715-ben már 8 jobbágy háztartást jegyeztek fel. Az 1720-as összeírásban mint nemesi falu szerepelt. Ekkor adóköteles háztartása nem volt. Az 1770-es úrbérrendezés során földesurai gróf Grassalkovich Antal, báró Hellebront és Roth Tamás voltak. A XIX. század első felében a herceg Grassalkovich és a gróf Teleky családok birtokolták. 1873-ban a kolera nagy pusztítást végzett a faluban. A község határában fekvő Grassalkovich-birtokot 1880-ban Tornyos Schossberger Rezső szerezte meg, aki 1863-ban kapta a nemesi címet a királytól. 1890-től báró, nagyiparos, selypi cukorgyáros nagybirtokos volt; birtokai kiterjedtek Apcra, Lőrincire, Rózsaszentmártonra, Szücsire...

Zsámbok

Zsámbok

A település neve puszta személynévből keletkezett, magyar névadással. Az alapjául szolgáló személynév talán a latin Sambucus, azaz bodza növénynévvel függ össze. Etimológiailag azonos a Pest megye dunántúli részén fekvő Zsámbékkal. Zsámbok már az őskorban is lakott hely. A település határában több helyen is találtak régészeti emlékeket. A Kerekhalom bronzkori, erődített földvár volt. Az ezt követő korok emléke is megtalálható a határban. Huszonöt lelőhelyet ismernek a régészek, melyeken vaskori, római kori (szarmaták) népvándorlás kori népek emlékanyagát hozták a felszínre. Oklevélben először 1259-ben fordult elő Zsámboki (de Sambuk) Kozma fia, Kozma királynői étekfogómester. Zsámbok falu első okleveles említése (családnévben) valószínűleg 1318-ból való, amikor a Zsámboky-család tagjai, mint billei nemesek Gyömrő birtokán osztozkodtak egymással. Magát a falut 1380-ban említik először oklevélben, mégpedig egy rokoni osztozkodással kapcsolatban- Rövid ideig a Kókai, majd a Tétényi család a birtokos, aztán Zsigmond - több más birtokkal együtt - Zsámbokot 1424-ben feleségének, Borbála királynőnek adományozta. A XV. Század második felében a Tárnoki család a birtokos. Rövid ideig a Rozgonyiaké, majd a Báthory dominium része. A török hódítás idején csak a 15 éves és az 1686. évi felszabadító háborúk idején futott szét a lakossága, egyébként végig lakott hely...

Tuti menü