Magyarország nyitólapja
nyitólapomnak
kedvenceimhez
Az oldal ismertetése
Testvértelepülés képes leírás - Hatvan.tlap.hu
részletek »

Testvértelepülés - Hatvan.tlap.hu

Képes leírás

Itt vagy: hatvan.tlap.hu » Testvértelepülés
Keresés
Találatok száma - 6 db
Beregszász

Beregszász

Beregszász, kies és termékeny térségen fekvő város, melyet északnyugatról bort termő és timkőzetű trachithegyek környeznek, míg a délnyugati lápok látóhatára elvész. A település Hatvan Ukrajnai testvérvárosa. E termékeny, s a természettől bőven megáldott vidék, melyet egykor meleg éghajlat övezett, már az őskorban is lakott volt. Igazolják mindezt a város körüli magaslatokon, lejtőkön, s völgyekben napfényre kerülő neolit csiszolt kőkorszaki, archologiai leletei, a szláv településekről származó tárgyak, valamint egyéb őskori eszközök, régi lak- és sírhelyek, s azokban rejlő kő- és bronztárgyak. Mindezek arról tanúskodnak, hogy ezen a vidéken megszakítás nélkül éltek emberek. Eltekintve az őskor ismeretlen népeitől, vannak, akik állítják, hogy e helyen jóval a magyar bevándorlás előtt római gyarmatok léteztek, kik e telepet Peregiumnak neveztek. Érdekes az is, hogy a római birodalom korában Beregszász környékén keleti határmenti erődítmény létezett Pesergium néven, de nem lehet igazolni ezeket az állításokat. A magyarok, miután megvetették lábukat a Duna mentén, portyázásra indultak szomszédaik földjére, így a XI-XIII. század folyamán Kárpátontúl a magyar királyok hatalma alá került. Egy 1098. évi okirat szerint Beregszászt I. Endre király fivére, Béla herceg, majd a herceg halála után annak fia, Lampert birtokolta...

Jarocin

Jarocin

Jarocin város Lengyelország központi részén, az ugyanilyen nevű járás (Powiat Jarociński) székhelye Nagy-Lengyelország vajdaságban. A település Hatvan testvérvárosa. Lakossága 25805 fő (2004). Története: Kr. e. 1800: Jarocin jelenlegi területén vadászattal és pásztorkodással foglalkozó törzs lakott. 1257-ben Boleszlav poznani herceg a Zaremba nemzetségből szrámazó Janko-nak adományozta a jarocini uradalmat. Ezzel Jarocin a legrégebbi magántulajdonban levő város Lengyelországban. Másfélszáz év múlva a város gyors fejlődésnek indult, mivel a Wrocławból Torunba illetve a Poznańból Kaliszba vezető utak kereszteződésénél helyezkedett el. Ebben az időben a város lakosságának több mint fele sziléziai német. 1661-ben a város a Radolinski család birtokába került át (ez a régi nemesi Koszutski család mellékága), és az ő tulajdonuk maradt egészen 1945-ig. 1793-1807 között Lengyelország felosztása után a város Poroszországhoz került, utána 1815-ig a varsói hercegséghez tartozott. Ekkor Jarocin ismét Poroszországhoz került (Poznani tartomány) és ott is maradt 1918-ig. 1850 után a város az ipar betelepedésével gyorsan fejlődött. 1875-ben fontos vasúti csomóponttá válik. 1889-ben a német igazgatási reform során megalakult a jarocini járás. Az első világháborúig felépültek a gázművek, csatornaművek, a vasúti pályaudvar villanyvilágítást kapott. Forrás: Wikipédia

Kézdivásárhely

Kézdivásárhely

Kézdivásárhely a felső-háromszéki medence legjelentősebb települése, Hatvan Romániai testvérvárosa. A Torja területéhez tartozó vásáros helyből nőtte ki magát, ezért az első írásos dokumentum (1407) Torja vásáraként említi. 1427-ben már Torjavására mezővárosi ranggal bíró település volt. Városi kiváltságait Luxemburgi Zsigmondtól kapta. A város Kézdi szék központjában fekszik, ezért János Zsigmond, Erdély fejedelme egy 1562-ben kelt levelében Kézdivásárhelynek írta. Földrajzi fekvésének köszönhetően a századok folyamán jelentős kézműves és kereskedő központtá vált a céhek városaként is ismert település. A 16. század második felétől a 19. század első feléig 11 céh alakult Kézdivásárhelyen. Ezek részt vállaltak a város gazdasági és kulturális életében. A céhbeli mesteremberek érdeme az is, hogy az 1848-49-es szabadságharc idején Kézdivásárhelyen hadianyaggyártó központ alakult ki. A Háromszéken öntött 70 ágyúból 64-et Turóczi Mózes üstgyártó mester műhelyében öntöttek, de nemcsak ágyúkat, hanem lőport, golyót, gyutacsot is készítettek. Orbán Balázs Háromszék Párizsának nevezte Kézdivásárhelyt. A város lakosság szempontjából a 19. század végéig - Marosvásárhely után - a Székelyföld legnagyobb települése volt. Jelenleg Sepsiszentgyörgy után Háromszék második városa.

Kokkola

Kokkola

Kokkola város Finnországban, eredeti nevén Gamlakarleby. A Település Hatvan Finnországi testvérvárosa. Finnország nyugati részén fekszik. Lakossága 35 756 fő (2003), területe 332,44 km∓#178;, amelyből 4,92 km∓#178; víz. Történelem: A várost 1620-ban II. Gusztáv alapította. A 18. században a tengeri hajózás és kereskedelem nyert teret. A 19. században az ipar is kialakult. Közlekedés: A városban is keresztül megy az észak-déli finn vasútvonal. A városnak jelentős kikötője van. Klíma: Az évi középhőmérséklet 3 °C. A leghidegebb hónapok a január és február -7 °C-kal. A legmelegebb a július 7 °C-kal. A hidegrekord ;32 °C volt. Az évi csapadékmennyisége 540 mm. Lakosság: A lakosság 81%-a finn, 18%-a pedig svéd anyanyelvű. Forrás: Wikipédia

Maassluis

Maassluis

Maassluis város Hollandiában, Hatvan testvérvárosa. Lakossága 2004-ben 32847 fő volt, Területe 10.11 km² (amelyből 1.51 km² víz). Fekvése: Az ország nyugati részén taláható. Története: Maassluis 1600-ban Maasföld része volt. A városi rangot 1811-ben kapta meg. A második világháborúban a város aktív népességének nagy részét Németországba telepítették hadimunkára. A város régi temploma súlyosan károsodott a szövetségesek bombázása következtében. Gazdaság: 1960-ig a város fő bevételi forrása a kikötőből származott. A város sok lakója halászattal foglalkozik, főleg az izlandi partoknál. Forrás: Wikipédia

Hirdetés
Tavarnelle Val di Pesa

Tavarnelle Val di Pesa

Tavarnelle Val di Pesa egy település Olaszországban, mely Firenze tartomány Toszkánai régiójában fekszik. Firenzétől mintegy 25 kilométerre délre található a város. A település Hatvan egyik testvérvárosa.

Tuti menü